Gabriella Eld: Húsevők ketrece (Legendák a Bagolyvárosból 3.) - értékelés

A Főnix Könyvműhelynél jelent meg Gabriella Eld Legendák a Bagolyvárosból című sorozatának harmadik kötete is, ami a Húsevők ketrece névre lett elkeresztelve. Mindösszesen csak 168 oldal, úgyhogy csupán pár óra leforgása alatt a végére is lehet érni.

covers_640082.jpg

Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

A fülszöveg:

Alaska Jones sosem hitte, hogy ez vele is megtörténhet.
Most meg itt ül megkötözve egy Adottságkereskedő lakásán, és várja, hogy eladják, mint egy darab húst.
London és Oliver Green veszélyesek; Igornál és Kasjánál ezt senki se tudja jobban az egész Impériumban. Az adottságuk ellen mit sem ér egy élő tükrökép vagy egy másodpercnyi jövőbe látás, ráadásul a törvény keze közül is mindig kicsúsznak.
Amikor az Adottságkereskedők betoppannak a tetoválószalonba, és elviszik Alaskát, Igor tudja, hogy még az életénél is többet kockáztat, ha ki akarja szabadítani őt. Meg kell küzdenie a nővérével, a régi szerelmével, azokkal a veszélyes titkokkal, amiket sose mondott el senkinek, és egy olyan Adottsághasználóval, aki mellett labdába se rúghat.
Még mielőtt az egyetlen barátját pénzzé tennék a negyvenegyes kerület legmélyén.

Az előző részekkel ellentétben ebben a harmadik kötetben kevesebb szerepet kapnak az adottságok és a fantasy vonal és inkább az ikrek, Kasja és Igor múltbeli megismerkedése körvonalazódik előttünk Londonnal és Oliverrel. A két adottságkereskedő ismét felbukkan az ikrek életében, hogy fenekestül felforgassák a "megszokott" életüket. Egyszercsak berontanak hozzájuk és túszul ejtve magukkal viszik Alaskat, hogy áruba bocsájtsák az adottságát. 

Korábban csodálattal tekintettem egy-egy új adottság bemutatásakor, hogy milyen leleményes e tekintetben az írónő, de Oliver és London képességei valamiért kevésbé fogtak meg engem. Emiatt a korábban megszokott ámulat is elmaradt, amit kicsit sajnáltam.

Ahogy halad egyre előre a történet úgy laposodik el számomra a cselekménye, úgyhogy ez a rész ebből kifolyólag egy picivel még kevésbé tetszett, mint az előző kötet. Annak ellenére, hogy nagyon rövid, nehezen haladtam vele, bár a felénél kezdtem belelendülni, de addigra szinte már vége is lett a történetnek.

A korábbi részekről írt bejegyzések az alábbi linkeken érhetőek el:

Talpig feketében

Játékok unatkozó felnőtteknek

A soron következő rész címe: A lányok titkos élete (4. rész)

Értékelésem: 6/10

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jolcsi (@konyvmolylany20) által megosztott bejegyzés

 

Idézetek:

Inkább a saját tükörképeddel kellene megtanulnod együtt élni ahelyett, hogy a másoké után ácsingózol.

♦♦♦

– Kasjám! – kiáltott fel az alacsonyabbik srác, de hirtelen azt sem tudtam, hogy ő most London vagy Oliver. Mindenesetre majdnem kiestem a számon. Kasja Blankenschwift neve mellé csak a rokonai vagy nőtársai tehettek birtokos jelzőt, senki más földi halandó nem.

♦♦♦

Úgy nézett ki, mint azok a rémült állatok, amelyek a kocsi fényszórói elé szaladnak, és egy másodpercre ledermednek kigúvadt szemmel, megbénult tagokkal. Na, Igor Blankenscwift pont így festett ebben a pillanatban.
Ez mindennél jobban kiborított.