Mia Sosa: Oltári ramazúri - értékelés
Ebben a bejegyzésben egy viszonylag friss megjelenésű Kossuth kiadós kötetről, az Oltári ramazúriról olvashatjátok a véleményemet
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
Néhány héttel azelőtt, hogy elhagyná Washingtont a szebb kilátások reményében, Solange Pereirát esküvőszervező unokatestvére megkéri, hogy segítsen neki egy random pár nagy napján. Könnyű meló…, egészen addig, amíg Solange tanúja nem lesz egy olyan helyzetnek, ami meggyőzi arról, hogy a két fiatal nem egymásnak lett teremtve. Mit tehet egy vérbeli romantikus? Természetesen meghiúsítja az esküvőt, és gondoskodik róla, hogy a gyanútlan vőlegény ne kövesse el élete legnagyobb hibáját.
Dean Chapman a füstbe ment esküvő után a munkahelyén fontos megbízást kap, de csak egy feltétellel: ha fel tud mutatni egy komoly barátnőt. A kiszemelt lány belemegy a játékba, elkezdődik hát a kamurandizás.
Az egész románc csak színjáték, kizárt, hogy két ennyire különböző ember tényleg egymásba szeressen, igaz?
Solange és Dean elég szokatlan módon találkoztak egymással, mégpedig Dean esküvőjén, aki épp egy másik nőt készült feleségül venni. Solange közbelépése miatt az esküvő végül meghiúsul, de a nő maga se gondolta volna, hogy ez odáig fog fajulni, hogy Dean azt hazudja a munkahelyén, hogy Solange a barátnője és elég komolyan alakulgat kettejük között a kapcsolat.
Természetesen a kötetben helyet kap egy kis bonyodalom is. Solange épp munkahelyváltás és költözés előtt áll, már eldöntötte, hogy messzebb kezd új életet, de a Dean-nel való megismerkedés során kap egy nagyon jó előlépési lehetőséget is, úgyhogy komoly dilemma számára, hogy mit is kezdjen az életével.
Szeretem az álkapcsolat szállal átszőtt romantikus köteteket, mert mindig sikerül az álca alatt annyira jól megismerniük egymást és összebarátkozniuk a feleknek, hogy egy igazán mély és romantikus szerelmi kapcsolat bontakozik ki végül kettejük között. Ez esetben sem volt ez másként, sikerült elég hamar egymásra hangolódniuk. Volt egy-két bizarr, fura jelenet, főleg a közepe táján, amiken értetlenül botránkoztam csak. Ezeket leszámítva egy nagyon aranyos szerelem kibontakozását követhetjük nyomon.
A regényt recenzióként olvastam a Kossuth kiadónak köszönhetően!
Értékelésem: 7/10
Az írónő első magyarul megjelent könyvéről itt olvashatjátok a bejegyzésemet:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Idézetek:
– Tudod, szerintem minél fontosabb számunkra valami, annál inkább úgy érezzük, hogy veszítünk, ha nem jön össze. Ezért meggyőzzük magunkat, hogy nem akarjuk azt a dolgot. Ez vonatkozik a munkádra, és talán Deanre is.
♦♦♦
Micsoda ramazúri, bizony. De nem fogom éreztetni az anyukámmal. Ez ellenkezik a három részből álló szabályzatommal: segíts másokon a legjobb tudásod szerint, soha ne csinálj semmit félgőzzel, és mindig tiszteld anyádat.
♦♦♦
Elég volt a pasikból, akik futva menekülnek az elköteleződés elől. Ha én teljesen benne vagyok, akkor a párom is legyen. És ha valamelyikünk nem tud teljes értékű partner lenni, akkor nincs értelme erőltetni egy olyan kapcsolatot, amely eleve hibás.
