Ma egy interjút hoztam nektek L. J. Wesley, Dugonics András irodalmi díjas szerzővel. 2020-ban New Adult kategóriában első helyet ért el a 12 első randi c. könyvével, 2021-ben pedig harmadik helyen végzett fantasy kategóriában a Hetedhét birodalom c. regénye.

Volt szerencsém korábban már az összes művét olvasni, amik közül számomra a Hetedhét birodalom a kedvenc, de kedvencem lett még az O.N.S és a 12 első randi is. Az alábbiakban olvashatjátok a válaszait pár könyvekkel/írással, illetve a magánéletével kapcsolatos kérdésre.

• Mesélj kicsit magadról. Mivel foglalkozol még az írás mellett?

Huh, ami azt illeti, elég sok mindennel. Ha a szakmához közeli tevékenységeimet nézem, akkor tördelek, borítókat készítek (tervezés, nyomdai előkészítés), esetenként szerkesztek. Ha kicsit eltávolodok ettől, akkor ott van a játékfejlesztés. Ezek mondhatni a fő tevékenységi köreim. Ezek mellé még ott van a pirográfia és a booknookok (könyvzug) készítése. Szóval… nem unatkozom.

• Mióta foglalkozol az írással? Mi indított el az írás útján?

Hmmm… ha jól számoltam, és jól számolok, valamikor 1994-95 körül kezdtem. Az akkori magyartanáromnak autóbalesete volt és úgy döntöttünk, hogy osztályszinten küld neki mindenki valami kis apróságot. Én speciel egy verset írtam neki. Ezzel kezdődött. Egy évvel később különdíjas lettem egy országos versíró versenyen, a többi pedig már történelem.

• Melyik műfajban szeretsz a legjobban alkotni?

Ezen soha nem gondolkodtam. Amikor nekiállok egy-egy történet megírásának, nem tűzöm ki célként, hogy ez most pl. egy NA romantikus lesz, vagy egy fantasy stb. Csak van egy történetem, amit szeretnék megírni, aztán a végére kiderül, hogy milyen zsánernél sikerül kilyukadni.

• Pár szóban bemutatnád az általad írt könyveket?

Oh, ez már nagyon megy, szóval tényleg rövid leszek:
♦ Egy űrállomás-takarító naplója: Maxről szól, aki mindössze nyugalomra vágyik, mégis egymás után keveredik bele a különféle kalandokba.

♦ Brooke: A testem a börtönöm: kómás csaj, aki lassan nyeri csak vissza az emlékeit, amik nem túl kellemesek.

♦ 12 első randi: depressziós csaj, akinek a barátnője nekiáll vakrandikat szervezni, mert már unja a hisztit.

♦ Hetedhét Birodalom: Hófehérke folytatás, ami talán kissé realistább, mint a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” verzió.

♦ O.N.S. – Egyéjszakás kaland: talán beteg csaj kizárólag egyéjszakás kalandokra hajt, a srác nem hagyja.

♦ Afférok: novellás kötet, amiben a főszereplő igyekszik visszaemlékezni az alkoholgőzös éjszakáira… és nappalaira.

• Mik a jövőbeni terveid? Min dolgozol jelenleg?

Trükkös, trükkös, majdnem belesétáltam!
A jövőbeni tervek… hát, annyi szent, hogy 2022. az L. J. Wesley megjelenés nélküli év lesz… ilyen már egy ideje nem volt. 2023-ban már remélhetőleg lesz mit kiadni, dolgozom az ügyön. Viszont… azt, hogy konkrétan min, egyelőre nem árulom el. Tudom, ez kissé karakteridegen tőlem, de úgy éreztem, hogy miután az O.N.S. annak ellenére is sokat csúszott, hogy az egyik legrövidebb könyvem, jobb a békesség. Majd akkor mesélek az új regényről, ha már teljesen elkészült, addig csak dolgozok rajta szépen, nyugodtan, mindenféle nyomás nélkül.

• Melyik a kedvenc könyved, amit a legjobban szerettél írni és melyik a legkevésbé kedvenc?

A kedvencem az minden kétségtelenül a Brooke. Mai napig nagyon szeretem azt a könyvet, annak ellenére, hogy mindössze írásgyakorlatnak indult.

A legkevésbé kedvenc jelenleg az O.N.S. Nem azért, mert problémám van a könyvvel, egyszerűen az elkészültének a körülményei és viszontagságai rányomták a bélyegüket kissé.

• Mely más írók munkássága hatott a leginkább rád?

Ez ismételten egy olyan kérdés, amin soha nem gondolkodtam. Szeretném hinni, hogy nem befolyásolnak más írók, de ez természetesen elkerülhetetlen. Szerintem mindenki inspirál, legalább egy kicsit. Ki arra, hogy hasonlóan írjak, ki arra, hogy még csak véletlenül se írjak úgy, mint ő.

• Mely felületeken lehet megrendelni a műveidet?

Viszonylag sok helyen elérhetőek a könyveim. Most indítottam útnak a weboldalamat, ahol természetesen van webshop is (ljwesley.hu), illetve minden kötet elérhető a könyvmogul oldalán is (shop.konyvmogul.hu). Ezeken felül a Hetedhét Birodalom papír alapon is elérhető a Libri és a Bookline üzleteiben, az e-book verzióban megjelent műveim pedig nagyjából minden e-könyv árusító platform kínálatában fellelhetőek.

• Mely könyves eseményeken lehet megtalálni majd téged a 2022-es évben?

Ami biztos, hogy részt veszek nyáron a könyvhéten, ami ismét a Vörösmarty tér – Duna korzó területén lesz, illetve ősszel a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Szintén nyáron lesz a Völgységi könyvfesztivál, ahová úgy néz ki, hogy eljutok, de erről még folynak az egyeztetések. Ha fixáljuk, arról természetesen beszámolok.

 Köszönöm a válaszokat, kedves L. J. Wesley és további jó munkát az elkövetkezendő regényeidhez! Sajnálom, hogy 2022-ben L. J. Wesley könyvmegjelenés nélkül maradunk, de reménykedjünk benne, hogy a 2023-as év majd kárpótolni fog bennünket emiatt.

Az alábbiakban hozok nektek pár kedvcsináló idézetet az író könyveiből:

…ez a történet pontosan ott kezdődik, ahol a mesék véget érnek. (Hetedhét birodalom)

 

 A pasik valamiért azt hiszik, hogy minden NEM, ami elhagyja a nő száját, annyit tesz, hogy „jó, csak győzködj még egy kicsit”. (Hetedhét birodalom)

 

Ha horkolással fát lehetne vágni, ez a nő reggelre egy egész erdővel végzett volna! (Hetedhét birodalom)

◊◊◊◊◊◊

– Te meg mi a francot keresel itt?
– Megyek haza – vonta meg a vállát. – Mint kiderült, ahhoz hogy elrepülhessek az országból, erre az… Izére kell jönni.
– Mármint a reptérre? – néztem rá szánakozva.
– Az lesz, igen, reptér – nevetett fel, mintha valami istentelenül jó poént mondott volna. (O.N.S)

 

Mindenki megérdemli a szerelmet. Ez nem azon múlik, hogy egészséges vagy-e, esetleg beteg. Megérdemled, hogy valaki feltétel nélkül szeressem, azért, aki vagy. (O.N.S)

 

A srác, aki akkor sem adta fel, amikor kifejezetten kértem. A srác, aki saját magamtól mentett meg azzal, hogy belépett az életembe. (O.N.S)

 

– Az apró pillanatokat szeretem igazán – ismételte. Felnőtt emberek vagyunk, mind a kettőnknek megvannak a maga dolgai, nyilván nem érünk rá, hogy folyamatosan egymáson lógjunk. De vannak azok a pillanatok, amikor történik valami, vagy csak eszedbe jut a másik, és érzed a késztetést, hogy azonnal ráírj, vagy küldj egy képet, mindegy, csak jelezd, hogy gondolsz rá. Ezeket a pillanatokat szeretem. (O.N.S.)

◊◊◊◊◊◊

 – Szeretem a cicákat – szipogtam a takaró rejtekében.
– És allergiás vagy rájuk.
– Köszi. Emlékeztess rá nyugodtan, hogy még macskáim se lesznek vénségemre. (12 első randi)

 

Mindig szerettem volna kicsit extrémebb dolgokat csinálni, de a félelem valahogy állandóan győzött. (12 első randi)

 

– Én nem értek a pasikhoz, nem tudom megállapítani, hogy jól néznek-e ki.
– Nem is azt kérdeztem, hogy jól néz-e ki – mutattam rá a tényre. – Azt kérdeztem, hogy bejön-e. (12 első randi)

◊◊◊◊◊◊

– Kikaplak a székből és felviszlek a lépcsőn. Ajtó nyit, és már bent is vagyunk.
– És közben a székem meglovasítják. Az ajtót meg nem fogod tudni kinyitni engem cipelve, és végül leesel velem a lépcsőn. Igazán romantikus gondolat, hogy együtt törjünk ripityára, de inkább valami alternatív megoldást kéne találnunk. (Brooke)

 

– Gyönyörű ez a hely – sóhajtott egy nagyot. – Tudom, mondtam már, de egyszerűen nem tudok betelni vele. Az egész világ gyönyörű, de valahogy soha nem vettem észre. Soha nem figyeltem rá. (Brooke)

◊◊◊◊◊◊

A képem eltűnt a HoloTv-ből. A csillagközi körözés, már csak egy rossz álom.
Ez a pár nap elég volt rá, hogy nagyon megszeressem Parpulaxot. Jó volt itt lenni, élveztem a szabad életet. De a letelepedés még váratott magára. Éreztem a kaland hívását, és engedtem neki. (Egy űrállomás-takarító naplója - A teljes történet)

 

 – Akkor nyilván jobb megfigyelő vagyok, mint te, nincs elrejtve… Ember vagy, igaz?
– Igen.
– Még soha nem találkoztam senkivel a fajtánkból.
– Soha? Az hogy lehet? Tudom, hogy nem vagyunk túl sokan, de azért én már legalább öt-hat emberrel találkoztam életem során.
– Könnyű annak, akinek volt élete.
– Ezt hogy érted?
– Két évvel ezelőtt még rabszolga voltam a Xendonon, de sikerült megszöknöm.
– Akkor ezért rejtőztél el idefent? Nem akarod, hogy észrevegyenek?
– Nem… és ne haragudj. (Egy űrállomás-takarító naplója - A teljes történet)