A Minden tökéletesed c. kötet volt szám szerint a 20. olvasott könyvem Colleen Hoover-től, úgyhogy elmondhatom, hogy szinte az összes könyvét olvastam már egy-két újabb megjelenést leszámítva. Nagyon szeretem az írónő stílusát és bár minden kötetében van valami mély fájdalom is a feltétel nélküli szeretet mellett, mégis mindig sikerül elérnie azt, hogy imádjam a könyveit annak ellenére, hogy a happy end sztorikat jobban szeretem.

Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

Az írónő mindig próbál valamilyen komolyabb társadalmi vagy személyes problémát a könyveibe csempészni, amivel felhívja az olvasók figyelmét az adott problémára. Ezúttal a meddőség kerül terítékre. A főszereplő nő, Quinn már évek óta próbálkozik a férjével, Graham-mel, hogy kisbabájuk legyen, de egyre elkeseredettebbé és depressziósabbá válik amiatt, hogy ez nem jön össze nekik. Nincs segítségére az sem, hogy az ismerősei folyton kérdezgetik, hogy mikor lesz már gyerekük. Valószínűleg bele se gondolnak abba, hogy minden egyes ilyen kérdéssel azt érik el, hogy Quinn úgy érezze, mintha késsel szúrkálnák a szívét. Sajnos a valóságban is sok ilyen tapintatlan ember van, akik puszta meggondolatlanság miatt nagyobb károkat okoznak mások lelkében, mint azt gondolnák.

A történet nem ér véget happy enddel ezúttal sem, ahogyan azt már megszokhattuk Colleen-tól. De az, ahogyan a pár megpróbálja rendbe tenni a házasságát és visszakanyarodnak a feltétel nélküli önzetlen szeretet felé, az meseszépen lett kivitelezve és megfogalmazva a kötetben. Graham egy igazi mintaférj, aki nem csak mondja, de ki is fejezi, hogy mennyire szereti a feleségét. Amikor a legnagyobb bajok vannak és a nő a leginkább próbálja ellökni magától a fájdalom miatt a férfit, akkor szereti a leginkább őt Graham, mert tudja, hogy akkor van rá a leginkább szüksége, hogy szeresse, támogassa és kitartson mellette. Nagyon nehéz lehet egy ilyen helyzetben felülemelkedni azon, hogy milyen gonoszul viselkedik vele néha a felesége és mennyi fájdalom érte őt emiatt, de Graham képes ezen túllátni és csak a felesége iránt érzett szeretetére koncentrál.

Mélyen megérintettek azok a levelek, amiket a férfi írt Quinn-nek, annyira egyszerűen és mélyen öntötte szavakba a felesége iránt érzett szerelmét, hogy elgondolkodtatott, hogy vajon a valóságban miért nem mennek ilyen egyszerűen a dolgok. Hisz nem kell semmi más hozzá, csak puszta szeretet, viszont abból a legerősebb fajta.

Hamarosan olvashatjátok majd a még kimaradt Hoover kötetekről is az ajánlómat, amik a könyvfesztiválos friss megjelenésekkel együtt a következőek: Velünk kezdődik, Talán most, Talán mégsem, Megvan a tökéletes és Emlékek róla.

Értékelésem: 10/10

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jolcsi (@konyvmolylany20) által megosztott bejegyzés

Idézetek:

Az elkerülés olyan ártalmatlan kifejezésnek tűnik, mégis súlyos kárt tehet egy kapcsolatban. Mi annyi mindent elkerültünk a házasságunk alatt, pusztán félelemből. Kerültük a kommunikációt. Elkerültük a beszélgetést a kihívásokról, amikkel szembesültünk. Kerültünk mindent, ami a leginkább elszomorított bennünket. És egy idő után már kezdtem teljesen elkerülni az életem párját. Kerültem fizikailag, aztán tudatosan is, amiből pedig rengeteg ki nem mondott érzés lett.

♦♦♦

– Ne legyél ilyen kemény magaddal! – javasolja. – Most már pontosan tudod, mit keresel. Amikor találkozol valakivel, aki jó neked, akkor nem leszel tele mellette kétségekkel, mert a hibáidra figyel. Hanem inspirál majd, mert a legjobbakra fog összpontosítani benned.

♦♦♦

Mindannyian tele vagyunk hibákkal. Hibák százaival. Mintha apró lyukak lennének mindenhol a bőrünkön. És ahogy a jóslatod mondta, néha túlságosan rávilágítunk a saját hibáinkra. De vannak, akik úgy próbálják meg figyelmen kívül hagyni a saját hibáikat, hogy másokéra világítanak rá. Egészed addig, amíg már csak a másik hibáira tudnak figyelni. Folyton piszkálják azokat az apró lyukakat, míg végül felszakítják őket, és már semmi mást nem fogunk jelenteni számukra, csak egy hatalmas tátongó hibát.