Benyák Zoltán: Egy különös tavasz emlékezete (Requiem 1.) - értékelés

Idén nyáron jelent meg Benyák Zoltán legújabb kötete, az Egy különös tavasz emlékezete c. fantasztikus regény a Fumax kiadó kínálatában. A kötet recenziós felkérésként került hozzám, amit ezúton is köszönök a szerzőnek!

covers_804084.jpg

Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

A fülszöveg:

Létezik egy eldugott, paradicsomi sziget, rajta egy festői szépségű város. Paradiso különleges hely: csak egyetlen híd köti össze a világgal, így békéjét már hosszú ideje nem zavarta meg semmi.

Most azonban egyre több különös jelenség borzolja az ott lakók kedélyét. Az álmos kisváros csendjét négy vad motoros veri fel, miközben rejtélyes alakok formálják a sziget sorsát: az éj leple alatt nyomozó, pestisálarcos Doktor, egy misztikus képességekkel megáldott, fiatal nő és egy vén boszorkány, aki bizarr praktikáival igyekszik megmenteni egy bajba jutott lány életét. A rejtélyes bűncselekmények hálójában pedig hétköznapi emberek vergődnek, mit sem sejtve a közelgő végzetről.

1999-et írunk, küszöbön az új évezred. De Paradiso vajon készen áll rá?

Benyák Zoltán története az ezredforduló nagy eposza. Élő, lélegző szereplők és páratlan események krónikája, titkok, szövevényes kapcsolatok útvesztgje bontakozik ki a szemünk előtt, pedig még épp csak megkezdtük a hosszú utazást.

A regény az ezredforduló idején játszódik és az akkori Paradiso városába látogathatunk el általa, ahol hirtelen furcsábbnál furcsább esetek kezdik el felütni a fejüket. Az addigi nyugodt kisváros életét a feje tetejére állítja egy eltűnt festmény, egy remeteként élő boszorkány és a pestis uralta időszak. A Doktor szemszögéből láthatjuk az eseményeket, aki próbálja megvédeni és megmenteni a város lakóit, több-kevesebb sikerrel.

Sandor karakterét olyan titokzatosság és misztikusság veszi körbe a cselekményben, hogy minden vele kapcsolatos jelenetet nagy figyelemmel olvastam. Vártam az apró utalásokat, hogy esetleg több is rejtőzik az ő karaktere mögött, mint amit elsőre sejtenénk. Ezidáig nem derültek ki nagy titkok róla, de tekintve, hogy trilógiának szánta a sorozatot a szerző, még bármi megtörténhet a további két kötetben.

A történetvezetés számomra nem hozta a várt izgalmat, volt, hogy egy-két helyen elkalandozott a figyelmem. Én a pörgősebb és akciódúsabb köteteket szeretem jobban, úgyhogy ezt a saját szubjektív ízlésemként fogom fel, ennek ellenére egész jó kis történet bontakozott ki a lapokon. Azt viszont muszáj megjegyeznem, hogy több elgépelés és hiba is maradt benne, amit azért furcsállottam, mert a Fumax-tól már megszoktam a tökéletes munkát. Remélem, hogy egyszeri eset és a további kötetek szöveggondozására jobban odafigyelnek majd.

Értékelésem: 8/10

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jolcsi (@konyvmolylany20) által megosztott bejegyzés

 

Idézetek:

A csendre senki sem kapja fel a fejét. A némaság, a béke könnyen válik érdektelenné. Ilyen az ember természete, és ilyen az emberiségé is. A sokkra, a fájdalomra mindenki hamarabb reagál, mint a boldogságra.

♦♦♦

Pénz és idő. Ennél édesebben nem lehet megfogalmazni a szabadságot.

♦♦♦

– Minden nap szép. De ez még különleges is.