Gigi Forte: Levelek - értékelés

A NewLine kiadó gondozásában jelent meg még 2021-ben Gigi Forte: Levelek c. romantikus története, amit a kiadónak köszönhetően recenziós példányként olvashattam. 

covers_661741.jpg

Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

A fülszöveg:

„Egyikünk sem időmilliomos. Az életünk, az időnk túl drága ahhoz, hogy évekig várakozzunk, gondolkozzunk, és közben ne lépjünk előre, más emberek idejét is rabolva. ”
Klára, a kissé komoly fiatal lány élete gyökeresen megváltozik, amikor egyetemre megy. Csoporttársa, a nyitott és közvetlen Marci, naponta küld neki kedves, gyengéd hangvételű leveleket. A levelekben rejlő érzelmi töltet elindítja Klárát a nagybetűs ÉLET, és a mély érzelmek hullámvasútján. A lány a vágyakozás izgalma után, hirtelen a kétely és a csalódottság útvesztőjébe kerül, ahonnan csak az őszinteség és az igazi szeretet jelenthet kiutat.

A regény letisztult borítója nagyon jól passzol a kötetben található bájos tulajdonságokkal rendelkező főszereplő lányhoz, Klárához. Nemes tulajdonságokkal ruházta fel őt az írónő, szorgos, talpraesett, elkötelezett a szerettei felé. Azonban az egyetemen betoppan az életébe egy srác, Marci, aki először teljesen elvarázsolja a lányt, aztán pedig teljesen összetöri a szívét. Klára emiatt elveszíti a jóba vetett hitét, maga mögött hagyja szeretett fővárosát és vidékre költözik, hogy új életet kezdhessen. Amikor sikerül végre elérnie ezt, újra felbukkan az életében Marci, hogy újfent megnehezíthesse az életét. 

Talán mindannyiunk életében van/volt olyan ember, aki hasonlómód nagy hatással volt ránk, akárcsak Klárára Marci, és aki úgy távozott az életünkből, hogy fájó sebeket hagyott maga után bennünk. Épp emiatt olyan könnyű beleképzelni Klára helyébe magunkat, az érzelmek és a cselekmény is könnyen elképzelhető és átérezhető. Szerencsére Klára élete a sok-sok nehézség és bonyodalom után révbe ért, de elég rögös úton kellett végighaladnia addig. 

Nagyon tetszett nekem az írónő stílusa, annyira letisztult és gördülékeny a fogalmazásmódja, hogy csak úgy peregtek a kezemben az oldalak, és mire feleszméltem volna, már a kötet végére is értem. Bízom benne, hogy olvashatok még hasonlóan bájos történeteket tőle a jövőben.

Értékelésem: 9/10

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jolcsi (@konyvmolylany20) által megosztott bejegyzés

 

Idézetek:

 A mosolya (..) olyan volt, mint a felhők közül előbukkanó napsugár.

♦♦♦

Egész életemben azt tanultam, hogy nem mutathatom ki az érzelmeimet, mert azzal sebezhetővé válok, de most pont ez okozta a nagy fájdalmat.

♦♦♦

Ahogy belenéztem a szemébe, akkor, és csak akkor tudtam felfedezni a tekintetében a legszebb, legmélyebb emberi érzést, amit én lobbantottam lángra a szívében. Perzselő forróság mardosta a torkomat és a mellkasomat egyaránt. Hirtelen könnyek szöktek a szemembe. A határtalan boldogság könnyei.