Rengeteg jót hallottam erről a kötetről, az ismerősi körömben sokan olvasták és mindenkinek nagyon tetszett, de ennek ellenére is sokat vacilláltam, hogy megvegyem-e magamnak, vagy sem. Aztán végül úgy alakult, hogy megkaptam névnapomra barátnőmtől és így utólag is azt mondom, hogy ennél jobb ajándékot nem is adhatott volna, mert fantasztikus volt ez a kötet! Na de lássuk bővebben! 

Alapjáraton nagyon szeretem a thrillereket, szeretem, mikor csak úgy peregnek a lapok az izgalmas cselekmény hatására, ahogy falom a lapokat, mert alig várom, hogy a kötet végére érjek és egészében láthassam az eseményeket. Ugyanakkor mindig sajnálom is, ha egy jó könyv végére érek. Ez a Tizenhárom c. kötet is ilyen élmény volt számomra, nagyon gyorsan a végére értem, és még mindig a hatása alatt vagyok, pedig már két napja, hogy befejeztem.

Vigyázat! A bejegyzés spoilert tartalmaz!

https://www.instagram.com/p/CdTCodxIN-q/?utm_source=ig_web_copy_link

A főszereplő személyében testet öltött Eddie Flynn ügyvéd nagyon szimpatikus karakter volt számomra, mindig az igazságosságot tartotta a szeme előtt és az egész életét erre alapozta. Még az sem tántorította el a komolyabb ügyektől, hogy emiatt a családját is elveszítette, igazi hivatássá nőtte ki magát a karriere. Nyilván ilyenkor alaposan mérlegelni kell, hogy melyik a fontosabb neki, a családja vagy a karriere, de ő másként tekint erre a kérdésre: ha félbehagyná a munkáját, akkor nagyon sok ember ártatlanul kerülne rács mögé vagy igazságtalanul ítélnék őket halálra, így saját önérzetessége miatt nem bír hátat fordítani az ügyvédi hivatásának. Nagyon tiszteletre méltónak tartom, hogy ennyire a szívén viseli az emberek sorsát, de egyben sajnálom is, hogy a családját emiatt háttérbe kell szorítania, pláne azért, hogy megvédje őket az ügyvédi lét hátrányaitól, veszélyeitől. Eddie nagyon jól tud olvasni az emberekben, mindig észreveszi az emberek rezdüléseiből, ha valaki hazudik. Éppen ezért tudja jól kiszűrni az ártatlan embereket, akiket a védelmébe vesz.

A kötet nyitójelenetében Eddiet felkérik egy sztár védelmére, akit azzal vádolnak, hogy megölte feleségét és annak szeretőjét. De ahogy haladnak előre az események, egyre jobban elmélyedhetünk a cselekményben és egyre jobban átláthatjuk, hogy mi is történt valójában, ami sokkal összetettebb, mint amit elsőre gondolnánk. Hamar rájön Eddie egy kis külső segítség hatására, hogy itt bizony egy sorozatgyilkos állhat az események mögött. Összekötik pár régebbi esettel is és elborzadva látják, hogy mi minden róható fel a gyilkos számlájára. Igen ám, de erről az esküdtszéket is meg kellene valahogy győzzék, ami nem egyszerű menet, főleg, hogy a gyilkos is igyekszik a saját malmára hajtani a vizet. Vajon ki fog győzni? Eddie vagy a sorozatgyilkos? Csak ajánlani tudom, hogy olvassátok el a kötetet, hogy egészében láthassátok ezt a fantasztikus történetet!

Ez a kötet egyébként már a sorozat negyedik része, de hazánkban valamiért ez jelent meg legelsőként, remélem, hogy a többit is kiadják majd, mert nagyon várom már, hogy azokat is olvashassam. 

Értékelésem: 10/10

Kedvcsináló idézetek:

 A szavaknak sosincs akkora súlyuk, mint amikor egy másik ember érdekében szólnak. És ez a súly most óriási erővel nehezedett a mellkasomra. Ha az ítélet bűnösnek mondja ki a védencemet, akkor ez a súly örökre rajtam marad.

 

– Ne bántsd Holtent, Eddie. A kanapémon aludt. A helyében te is morcos lennél – szólt közbe Harper.
– Azt akarod mondani, hogy Holten tényleg tud aludni? Azt hittem, hogy csak leállítja magát, aztán csatlakozik egy konnektorhoz, hogy töltsön.
– Higgye el – mondta erre Holten –, ha Rudy Carp megtalálná a módját, akkor már rég be lenne építve a seggembe egy töltőzsinór.

 

– Rudy, nem akarok seggfejnek látszani. Igaza van. A legtöbb ügyvéd ölni is tudna, hogy megkapja ezt a helyet. De én nem vagyok olyan, mint a legtöbb ügyvéd. Abból, amit az újságokban olvastam, és a tévében láttam, úgy gondolom, hogy Robert Solomon valóban kinyírta a két áldozatot. És nem vagyok hajlandó segíteni abban, hogy egy gyilkos megússza a büntetést. Legyen akármilyen híres is, legyen bármennyi pénze. Ne haragudjon, de a válaszom: nem.

 

– Te láttad már valamikor? – kérdeztem.
– Nem tudom. Nem láttam rendesen az arcát az ellenző miatt. De még ha láttam is, akkor se tudnék sokat mondani. Nincs rajtam a szemüvegem – mondta Harry.
– Akkor hogy tudtál vezetni? – kérdeztem.
– Nagyon óvatosan – felelte Harry.

 

-Hány ujjamat látod? – kérdezte Harry három ujját feltartva.
-Hármat – mondtam
-Milyen nap van ma? – jött a következő kérdés.
-Kedd – feleltem
-Ki az Egyesült Államok elnöke? – kérdezte erre Harry.
-Valami seggfej.
-Pontosan.