Heidi Perks: Mint a szemed fényére - értékelés
Heidi Perks: Mint a szemed fényére című kötete már több mint két éve a polcomon várakozott, hogy elolvassam végre, de egészen eddig hiába várt a sorsára. Az utóbbi időben eléggé thrilleres hangulatban vagyok, így szemügyre vettem az olvasatlan köteteimet, amiből van pár darab, szóval számíthattok még mostanság több Álomgyár kiadós thriller ajánlóra, kritikára is.
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
„Három nap alatt kiolvastam ezt a könyvet, miközben a szívem végig a torkomban dobogott.” – LISA JEWELL
„Higgy nekünk, ha azt mondjuk, ez a regény igazán jó fogás.” – HEAT
„Egy magával ragadó történet barátságról és hamisságról, ahol semmi sem az, aminek látszik.” – LAURA MARSHALL
A te felelősséged volt. És most eltűnt.
Most látod őt.
Az iskolai ünnepségen játszik a gyerekeiddel. Előveszed a telefonod, görgeted a Facebookot, aztán újra felnézel.
Most nem látod őt.
Charlotte vigyázott a legjobb barátnője kislányára, amikor a gyerek eltűnt. Azt hitte, a kicsi az ő gyerekeivel játszott. Esküszik rá, hogy csak egyetlen másodpercre vette le a szemét róluk.
Most Charlotte-nak meg kell tennie az elképzelhetetlent: elmondani a legjobb barátnőjének, Harrietnek, hogy az egyetlen gyereke elveszett. A gyerek, akire neki kellett volna vigyázni.
Harriet fel van dúlva, nem is akarja többé látni Charlotte-ot. Senki nem is számít rá, hogy valaha még megbízik benne.
De most szüksége van rá. Mert két héttel később Harrietet és Charlotte-ot is kikérdezik a rendőrök. És a titkok a felszínre törnek.
Milyen messzire mennél, hogy rendbe tedd a dolgokat?
Heidi Perks izgalmas, új tehetség, akinek bemutatkozó pszichológiai thrillere letehetetlen, tökéletes olvasmánya lesz a Clare Mackintosh- és a Paula Hawkins-rajongóknak.
Az eleje kicsit lassabban indult be, a világ felépítése és a karakterek abban való elhelyezése időbe telt, de miután már az írónő mindent és mindenkit bemutatott, elkezdett egyre szövevényesebbé válni a cselekmény. A kötet két részre bontható: Az első felében Charlotte történetét mutatja be, azután pedig Harrietét. Bár csak pár éve ismerik egymást, mégis legjobb barátnőkké váltak. A kapcsolatuk eléggé bonyolultnak mondható, mert bár tűzbe mennének egymásért, mégis titkokat őriznek mindketten a másik előtt.
Harriet egyik nap Charlotte-ra bízza a kislányát, Alice-t, hogy vigye el az iskolanapra és vigyázzon rá, amíg ő a könyvelői óráira ül be, amit felnőttképzésben kezdett el. Igen ám, de a gond ott kezdődik, amikor Alice eltűnik az ugrálóvárra menet és nem találják sehol sem. Charlotte-ot kezdi el hibáztatni a többi szülő, illetve ahogy az interneten is egyre inkább szárnyra kel a hír és a hírműsorok is elkezdenek foglalkozni az esettel, úgy egyre több negatív kommentet talál saját magára vonatkozóan. Nagyon fél, hogy vajon Alice hol lehet és saját magát hibáztatja ő maga is, hogy miért nem vigyázott rá jobban, de a végére rájön, hogy sokkal több minden lapul a dolog mögött, mint ahogy gondolta.
A történet közepén volt egy nagy csavar, amire én nem számítottam, és onnantól kezdve indulnak be igazán az események, ami annyira izgalmas volt számomra, hogy csak úgy faltam a lapokat. Alig vártam, hogy a végére érhessek és teljes egészében láthassam a történetet. Számomra tényleg lenyűgöző volt ez a kötet, úgyhogy szeretném majd olvasni az írónő többi regényét is, remélem, azok is hasonlóan izgalmasak és fordulatosak lesznek majd.
Értékelésem: 10/10
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Idézetek:
A jó barátok mindig ott állnak az ember mellett, függetlenül attól, hogy mennyi idő telik el.
♦♦♦
Azt akartam, hogy tudja: az anyák nem tökéletesek; azok sem, akik annak látszanak.
♦♦♦
Mindig a gyerekeim anyja maradsz. Megváltoztak a dolgok; szinte teljesen más dimenzió húzódik közöttünk. De akármi történjen is, rám mindig számíthatsz.
Az írónő további kötetei:
