Borsa Brown: Párban Nápolyban - értékelés
Borsa Brown írónőtől még nem volt szerencsém olvasni korábban, de olyan sokan szeretik a könyveit, hogy már régóta szerettem volna megismerkedni egy-két művével. Az egyik Álomgyár kiadós akció során sikerült beszereznem a Párban Nápolyban c. kötetét, amiről az alábbiakban olvashatjátok a véleményemet.
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
Ha flörtölsz egy nápolyi férfival, annak csak egy vége lehet!
Isabella Taylor, a floridai pályakezdő FBI-ügynök úgy érzi, hogy sínen van az élete, ám egy nap szeretett unokatestvére gyilkosság áldozata lesz. A nyomozás szálai Olaszországba, Nápolyba vezetnek, egy bűnszervezethez.
Matteo Mazzola, a jóképű, sikeres nyomozó, az egész életét arra tette fel, hogy harcol a nápolyi maffia, a Camorra ellen. Módszerei sajátosak, hatékonyak, bár felettesei számára sokszor szinte elfogadhatatlanok.
Isabella és Matteo találkozása mindkettejük számára rejt kínos és kellemes pillanatokat is. Társként, közösen kellene dolgozniuk, mégis nehezen veszik az akadályokat, hiszen nem csak a szakmai segítséget látják a másikban. Heves érzelmek dúlnak közöttük, a vágyuk pedig egy idő után mindent felülír. Lassan fedezik fel egymás világát, válnak megszállottá ugyanabban az ügyben, és vesznek el
a szerelemben.
Ám a maffia sem rest üzenni, mert a keményfiúk nem arról híresek, hogy finomkodnak.
„Chi ben comincia è alla metà dell’opera.”
„Ha jól kezded, akkor már félig meg is oldottad.”
…Nápolyban azonban semmi sem indul jól.
Szerelem
Szenvedély
Humor
Maffia
Hölgyem! Isten hozta a Camorra világában!
Borsa Brown, az erotikus-romantikus regények népszerű írónője ezúttal egy szórakoztató, ám emberi lelket boncolgató, perzselő érzelmekkel fűtött nyári történetbe repíti az olvasókat.
Azért erre a regényre esett a választásom, mert egyrészt ebben van thriller-nyomozós szál is, másrészt pedig az is felkeltette az érdeklődésemet, hogy Nápolyban játszódik a cselekménye, illetve a borítója is kapott egy jó nagy csillagos ötöst tőlem.
A történet eleje úgy kezdődik, hogy Isabella megtudja, hogy megölték az unokatesóját, de mivel ő nem egy átlag ember, hanem kezdő FBI ügynök, így a kezében van a hatalom, hogy saját maga tehessen valamit a tettes felkutatásáért. A nyomok Nápolyba vezetnek, úgyhogy nagyon hamar fel is kerekedik és Olaszországba utazik, ahol az egyik "magányos farkas" nyomozó mellé osztják be, aki a háta közepére se kívánja, hogy egy FBI ügynök szegődjön a nyomába. Ráadásul Matteo már első pillantásra unszimpatikusnak találja a nőt, amiért ügynök létére magassarkúban és nadrágkosztümben mutatkozik be nekik, mert nem terepre/bevetésre való a megjelenése, pláne, hogy az olasz maffiát próbálják rács mögé juttatni, nem egy egyszerű hétköznapi bűnözőt.
A sztori alapja nagyon jó kiindulópont, de Isabella karaktere egyáltalán nem hiteles, mindenen elsírja magát, kiakad, hisztis kislányként viselkedik. Matteo azonban annak ellenére, hogy az elején pont ezek miatt utálta meg a nőt, végül ezek miatt kezd el vonzódni felé. Olvasmányos és lendületes kötet, engem gyorsan vitt előre a cselekmény, csak azt sajnálom, hogy nem kaptunk benne egy erősebb női karaktert.
Értékelésem: 8/10
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Idézetek:
– Te mit akarsz itt?
– Beengedsz, és nem ütlek meg.
– Ha nagyfiúskodsz, mi is fogunk…
– Állj félre!
– Előbb megkérdezem, hogy bejöhetsz-e.
– Csináljak egy razziát?
– Súlyos hiba lenne.
– Sosem hibázok…♦♦♦
– Maga mit csinál?
– Fölveszem a bukósisakot.
– Minek? Nem azt akarja mondani, hogy velem jön motorral ugye?
– Kétszemélyes, nem?
– A pizza például négyszemélyes, de egyedül eszem meg. Na? Ki tudja következtetni, hogy ez mit jelent?
