Bordás Róbert: Leosztott lapok - értékelés
Bordás Róbert: Leosztott lapok c. igaz történet alapján íródott történelmi fűszerezésű regénye nemrégiben látott napvilágot magánkiadásban. A történet a második világháború idején játszódik Cseszlovákiában, az akkori függetlenedési és háborús körülmények közepette.
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
Anna már nem győzte számon tartani, hányszor gáncsolta el a sors. De most majd kiáll az igazáért…
Oniszkó Anna zsarnoki mostohaapja árnyékában nőtt fel. Most tizenévesen elhatározza, hogy megszökik tőle, és megvalósítja álmát, hogy tanár legyen.
De ez Ungvár, Csehszlovákia, a naptár az 1938-as évet mutatja, és a történelem darabokra tépi Anna életét.
Háborús veszélyek közepette, olykor legközelebbi hozzátartozói által is megcsalatva, Annának erőt kell találnia, hogy elképzelhetetlennek tartott döntéseket hozzon, és megvédje azokat, akiket szeret, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy fel kell áldoznia mindent, ami számára szent.
Egy bátor nő igaz története.
Ritkán szoktam történelmi regényeket olvasni, mert ez a téma eléggé távol áll tőlem, de a Leosztott lapok nagyon testközeli és szívet szorongató módon mutatja be a háborúk árnyoldalait egy hétköznapi fiatal lány szemszögén keresztül. Bár igazán megrázó atrocitásokat nem kell Annának átélnie, mégis számtalan nehézség és hátrány éri őt a harcok hatására, amelyek sokszor ellehetetlenítik a mindennapjait. Fiatal lányként először még csak a párkeresés tűnik a legnagyobb megmérettetésnek számára, aztán a háborús hírek hatására egyre nehezebbé válik a családja megélhetése is. Saját boltot vezetnek, de az árak drasztikus emelkedésével egyre kisebb nyereséggel tudják továbbértékesíteni a készleteiket, ami miatt szűkössé válnak az erőforrásaik.
A korrupció is helyet kap a történetben, de viszonylag kisebb mértékben: egyrészt egy rendőr képében, aki csak azért, hogy a saját malmára hajtsa a vizet, egy tisztességes tanárt helyeztet át Magyarországra, hogy ezáltal elvágja őt Annától. Másrészt pedig a kormány helyi kirendeltjei is sok bosszúságot okoznak Annának személyesen is, akárcsak a többi embernek.
Nagyon jól kidolgozott történet lett tele szívbemarkoló jelenetekkel, szerethető karakterekkel, egy jószívű fiatal lánnyal, és sok-sok tükörszilánkkal, amelyek bepillantást engednek számunkra az igazán komoly szörnyűségek közé.
Ezúton is köszönöm szépen az írónak a recenziós e-bookot, lehet, hogy sose jutottam volna el a kötet olvasásáig, ha nem kaptam volna felkérést rá, de úgy érzem, mindenképpen olvasnom kellett ezt a könyvet, hogy tanuljak belőle/általa.
Értékelésem: 10/10
Kedvcsináló idézetek:
Azt beszélték, hogy száznál kevesebb túlélő tért vissza a húszezer embert számláló ungvári zsidótranszportokból.
♦♦♦
A cukor keményvaluta volt, amelyet bármire ki lehetett cserélni, különösen élelmiszerre, amire nagy szükségük volt.
♦♦♦
Ami területek ’43 májusában zöldellő, ártéri mezők voltak, most letaposott, kietlen prérivé lettek, a harckocsik százai és katonák ezrei nyomán.
♦♦♦
Amikor anyuka bevitte az iskolai beiratkozásra, és a hivatalnok megkérdezte tőle a gyermek nemzetiségét, halkan kijelentette: – Ruszin.
Anna toppantott apró lábával, és gyermeki büszkeséggel szegte fel fejét: – Én magyar kislány vagyok!
Az ezt követő tíz év alatt megtanulta, hogy ne hangsúlyozza magyar voltát. Anyuka elmagyarázta neki: – Magyarország a múlté. A Nagy Háború után Csehszlovákia részévé váltunk, és a származásodhoz való ragaszkodással csak bajba kerülsz.
