Nicholas Sparks: Válaszúton - értékelés
Régebben több Nicholas Sparks könyvet is olvastam, de jópár éve nem volt újabb kötetéhez szerencsém. A Válaszúton c. regényéről már sokat hallottam, a film megjelentével egyre felkapottabb lett, de sajnos számomra nem hozta a várt színvonalat, talán ez volt az eddigi leggyengébb általam olvasott Sparks könyv.
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
A jóképű, biztos egzisztenciával rendelkező Travis Parker az agglegények tipikus életét éli: vízi sportoknak hódol, barátaival találkozik, vagy éppen utazgat a nagyvilágban. Látszólag könnyedén veszi az életet, akárcsak a nőket: meglehetősen sűrűn váltogatja a barátnőit. Egy nap új lakó költözik a mellette lévő házba: a fiatal és csinos Gabby, aki látszólag mindenben az ellentéte, alig várja, hogy a barátja feleségül kérje és családot alapítson, és egy cseppet sem nézi jó szemmel szomszédját. A két ember életmódja nehezen fér meg egymás mellett: ezért Gabby egy kimerítő hét után úgy dönt, rendreutasítja a férfit. Dühösen átmegy hozzá, de semmi nem úgy alakul, ahogy azt eltervezte…
Nicholas Sparks (Szerelmünk lapjai, Éjjel a parton, Eltékozolt évek, Az őrangyal, Igaz hittel, Üzenet a palackban, Első látásra, Kedvesem) legújabb megható regényében két egymásnak teremtett lélek gyötrelmes küzdelméről olvashatunk, arról a harcról, amit egymásért, a szerelmükért és a boldogságért vívnak.
Jobban szeretem azokat a műveket, amik énelbeszélő módban íródtak, nem pedig E/3-ban, mint ez a regény, mert azokkal sokkal könnyebben tudok azonosulni, főleg a szereplők vívódásaival, gondolataival, de ennek a kötetnek inkább a felépítésével volt a legnagyobb problémám.
A sok általam olvasott Sparks könyv elolvasása után felfigyeltem egyfajta sémára: több könyvében is jelen volt a szerelmi háromszög, a vívódás a nők részéről, hogy maradjanak-e a mostani férjük/párjuk mellett, vagy az életükbe újonnan berobbant szerelemnek is adjanak egy esélyt, aztán végül mindig ez utóbbi győz. Ebben a kötetben sem volt ez másképpen: Gabby már a kötet elején összeismerkedik Travis-szel, bár nem éppen illedelmes bemutatkozásnak köszönhetően. Gabby rögtön első alkalommal Travis-re zúdítja minden keserűségét, a férfit mégis rabul ejti a nő személyisége.
A nagy szerelem beteljesülése után van egy nagy időugrás a történetben, amikor is óriási válaszút elé kerül Travis, elég súlyos kérdésről kell döntenie, amit nem szeretnék lespoilerezni, csak annyit mondanék, hogy a kisebbik rosszat választja, ami végül a helyes útnak bizonyult.
Adok azért majd egy esélyt a filmadaptációnak is, bár nem fűzök hozzá túl nagy reményeket. Ti olvastatok már Sparkstól? Ha igen, mely könyveket? Írjátok meg nekem a facebook oldalamon található, e bejegyzést megosztó posztom alatti kommentben.
Értékelésem: 6/10
Kedvcsináló idézetek:
Ez nem egyszerűen szag volt, hanem inkább bűz, ami úgy taglózta le, mintha a Csillagok háborújából az Erő járt volna arra.
♦♦♦
Elmosolyodott, amikor eszébe jutott szomszédnője néhány arckifejezése. Bár még alig ismerték egymást, Travis azt azért megállapította, hogy Gabbynak ami a szívén, az a száján is. Ritka tulajdonság manapság! Úgy vélte, hogy a legtöbb ember megjátssza magát, álarcot visel, ám a színjáték során elveszíti saját egyéniségét. Meggyőződése volt, hogy Gabby nem ilyen.
♦♦♦
Mire visszaért a munkahelyére, már csak egy dologban volt biztos: habár a férfi megbocsátott neki, ő sosem bocsátja meg magának a viselkedését. És mivel a föld nem fogja elnyelni, úgy gondolta, az a legjobb, ha egy darabig elkerüli a szomszédját. Nem örökre, természetesen, csak egy ideig. Mondjuk, a következő ötven évig.
