Lynn Painter: Mr. Téves Szám - ajánló

A Mr. Téves Szám c. kötet még 2022 nyarán jelent meg a Kossuth kiadónál. Amióta napvilágot látott, azóta terveztem elolvasni, ami most szerencsére meg is valósult, hála a DiBook-nak. Promóciós könyvként megkaptam tőlük e-bookban a kötetet, amiért ezúton is nagyon hálás vagyok. 

covers_738424.jpg

Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

A fülszöveg:

Egy ​tévedés elvezethet Mr. Igazihoz

A helyzet felforrósodik a szavak világában, amikor egy véletlenül téves számra küldött, izgalmas üzenet név nélküli kapcsolattá alakul Lynn Painter fergeteges romantikus komédiájában.

A balszerencse mindig is üldözte Olivia Marshallt…, vagy csak lehet, hogy ő tényleg az a csődtömeg, aminek a családja tartja. De amikor egy random telefonszámról érkező „mi van rajtad?” üzenetből élete legérzékibb, legszórakoztatóbb – ámbár névtelen – kapcsolata lesz, azt hiszi, hogy a dolgok talán felívelőben vannak…
Colin Beck mindig is a legjobb barátja idegesítő kishúgának tartotta Oliviát, ám amikor a lány élete egyik legdurvább pechszériája után hozzájuk költözik, rájön, hogy átalakult egy egészen más és izgatóbb figyelemeltereléssé. Biztos benne, hogy meg tudja tartani a távolságot, egészen addig a pillanatig, amíg rá nem jön, hogy a lány az ellenállhatatlan Miss Félretárcsázás, akivel hetek óta afféle szextinget folytat – és most el kell döntenie, hogy felpörgeti-e a hangulatot, vagy megszakítja a virtuális kapcsolatot, mielőtt a dolgok összekuszálódnak.

A történet két főszereplője Olivia és Colin, akik a lány szerencsétlenkedésének eredményeképpen átmeneti lakótársakká válnak. Már ismerik egymást régről, Olivia bátyja Colin legjobb barátja és egyben lakótársa, úgyhogy miután a lány véletlenül "felgyújtja" a saját lakását, rövid időre a srácokhoz költözik.

Minden egy eltévedt sms-sel kezdődik. Colin véletlenül félretárcsázza a számot és Olivia telefonján landol egy másik lánynak szánt buja üzenet. Mit sem tudva arról, hogy ki lapul a telefon másik végén, elkezdenek egymással beszélgetni, mígnem Colin rájön, hogy véletlenül Olivia kapta meg az üzenetet és onnan kezdve megpróbál kihátrálni az sms küldözgetésből.

Perzselő, lebilincselő, humoros történet, engem teljesen rabul ejtett. Mind Oliviát, mind Colint nagyon megkedveltem, mindketten nagyon egyedi jellemzőket kaptak az írónőtől, ami elősegíti, hogy megszerethesse őket az olvasó. Colin egy igazi úriember, Olivia pedig vad, zabolátlan és nagyon eleven, mindent teljes szívvel és teljes lélekkel csinál, amitől sokszor ugyan balul sülnek el a dolgok, de mégis igazán beleadja önmagát minden helyzetbe.

Engem teljesen beszippantott ez a történet, nagyon gyorsan a végére értem és alig várom, hogy az írónő további köteteit is sorra tudjam keríteni. Remélem, hogy ehhez hasonlóan azok is a kedvenceimmé válnak majd.

A történetet elsősorban 18 éven felülieknek ajánlanám, mert sok felnőtt témát érint.

Értékelésem: 10/10

Ha ti is lecsapnátok erre vagy más kötetre, akkor használjátok a DiBook-nál lévő egyedi promóciós kódomat: KONYVMOLYLANY (-5%)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jolcsi (@konyvmolylany20) által megosztott bejegyzés

 

Kedvcsináló idézetek:

Mindig is röhejes helyzetekbe sodorta magát, de vajon hülyeség volt ez, vagy inkább az élet teljességének megélése? Amikor a főiskolán dobtak, lenyeltem a fájdalmat, és sztoikus csendben szenvedve továbbléptem. De amikor Livvie-t dobták, ünnepélyes levélégetést rendezett. Nem végződött jól, a tűzzel és az azt követő hajléktalansággal, de úgy képzelem, pokolian katartikus érzés lehetett a fájdalomnak abban a pillanatában lubickolni.

♦♦♦

– Szóval, öhm, Paul, mesélj magadról! Hol nőttél fel, mivel foglalkozol, gyilkoltál-e valaha, tagja vagy-e valamilyen szektának, ilyesmik.
Beleharapott egy croissant-ba, és rágás közben felelte:
– Itt nőttem fel, értékesítéssel foglalkozom, majd pont elárulom neked, mi?, és csak a Husker futball kultuszában hiszek.

♦♦♦

A nap éppcsak kezdett felkelni, a város utcái csendesek voltak; tökéletes reggel volt a futáshoz. És maga a futás most az egyszer tényleg jól is esett. Épp úgy éreztem, enyém a pálya, négy teljes háztömböt kocogtam megállás nélkül, amikor majdnem elgázoltam egy srácot, aki a cipőjét kötötte. Úgy fordultam be a sarkon, mint a villám, nagyon ráéreztem a tempóra, amikor hirtelen – paff – ott volt a járda közepén. Megpróbáltam egy kecses, szarvasszerű ugrással kitérni, de végül megbotlottam a saját lábamban, elterültem a járdán, és a térdemen landoltam.

♦♦♦

Visszafordultam a tűzhelyhez, lekapcsoltam, és megragadtam a hatalmas fazék forró tészta fogantyúját.
– Hagyd csak, Liv! – szólalt meg Colin.
Rosszalló tekintettel figyeltem, ahogy odanyomakodik, és kiveszi a fogantyút a kezemből.
– Hadd találjam ki, te szexista, szerinted nem vagyok elég erős ahhoz, hogy lecsöpögtessek egy adag tésztát.
Jack felnyögött, és odament a sörhűtőhöz.
– Na, elérkeztünk a kiheréléshez!
Colin azonban felemelte az edényt a mosogatóhoz vitte, és elkezdte a vizet a szűrőbe önteni.
– Tévedsz. Elég erős vagy, de attól tartok, hogy beüt a Liv-peched, és mondjuk tüsszentesz, és az arcomba vágod a forró vízzel teli lábost.
– Ez tulajdonképpen jogos. – Követtem őt, és felkaptam a pultról az olívaolajas üveget. – Gondolod, hogy miután lecsöpögtetted a spagettit, Mr. Világmegmentő, tudnál nekem egy kis bort tölteni, hogy ne löttyintsem végig a puccos parkettádat?
– Tekintsd elintézettnek.