Ali Hazelwood: A szerelem elmélete - értékelés
Ebben a bejegyzésben Ali Hazelwood: A szerelem elmélete c. kötetéről olvashatjátok a véleményemet, ami még 2023-ban jelent meg a Maxim kiadó Dream-válogatásában.
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
Elsie Hannaway elméleti fizikust végül utoléri számtalan élete. Nappal tanársegéd, rengeteget gürizik és termodinamikát tanít abban a reményben, hogy állandó állást kap. Más napokon Elsie úgy pótolja ki nem létező fizetési csekkjét, hogy felajánlja a szolgálatait kamubarátnőként, felhasználva tökéletesre fejlesztett „emberek kedvére tevő” képességét, hogy azt a verzióját alakítsa, amelyikre az ügyfélnek szüksége van.
Legyünk őszinték, ez így elég klassz; aztán a gondosan felépített Elsie-verzum darabokra hullik. Mert Jack Smithről, a kedvenc ügyfele bosszantóan vonzó és arrogáns bátyjáról kiderül, hogy ő az a kőszívű kísérleti fizikus, aki tönkretette a mentora karrierjét és az összes elméleti fizikus hírnevét aláásta. És ő az a Jack Smith, aki az MIT fizika tanszékét irányítja, és Elsie és álmai munkája közé áll.
Elsie felkészül a tudományos szabotázs totális háborújára, de… azok a hosszú, mélyreható pillantások… Hogy ha a férfival van, akkor nem kell másnak lennie, mint önmagának? Amikor kísérleti pályára áll, vajon készen áll a szerelemmel kapcsolatos legféltettebb elméleteit átültetni a gyakorlatba?
Ali Hazelwood-ra már akkor felfigyeltem, amikor még csak az első regénye jelent meg hazánkban, azóta pedig már szinte az összes újabb könyvét is olvastam. Nagyon tetszik ez a tudományos világba csomagolt romantikus enemies to lovers egyveleg, amit elénk tár a köteteiben.
Elsie és Jack története se indul egyszerűen. A megismerkedésük nem éppen tiszta lapokkal indít, Elsie kénytelen volt elvállalni egy olyan állást, ami ugyan nem kamatoztatja az elméleti fizikusi tudását, de legalább hoz neki annyi bevételt, hogy a betegségére szükséges gyógyszereket meg tudja venni belőle.
Egy olyan cégnél dolgozik, aki kamubarátnőket szolgáltat a férfiaknak, akiknek egy-két társasági eseményre kell csak egy álbarátnő. Elsie épp Jack öccsével kamurandizik, amikor megismerkedik vele, úgyhogy elég nagy kalamajka adódik, amikor Elsie felvételizni akar hozzájuk elméleti fizikusként, mert a férfi teljesen más embernek ismeri a nőt (többek között úgy tudja, hogy a nő könyvtároként dolgozik).
Elsie, hogy védje Jack öccsét, na meg a munkáját, nem akarja felfedni előtte a lapokat, úgyhogy Jack-ben egy teljesen hamis kép alakul ki a nőről, amit elég későn, csak a kötet végefelé tisztáznak le egymás között, addigra viszont már kialakul egy jó nagy adag vonzalom kettejük között.
Akárcsak az írónő többi általam olvasott kötete, ez is nagyon aranyos romantikus történet volt, a főszereplők háttere is jól ki lett dolgozva és együtt tudtam örülni és szomorkodni velük attól függően, hogy épp milyen útszakaszon jártak.
Értékelésem: 10/10
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Idézetek:
– Aranyom, totálisan be van gyógyszerezve. Nem hagyhatom, hogy egyedül sétáljon ki innen. Az előbb valami olyasmiről motyogott, hogy belesétál a Charles folyóba, hogy együtt lógjon Aquamannel.
♦♦♦
– Szervusz, Jack! – köszön Volkov a hátam mögül, csupa éles kelet-európai hanggal –, elég gázos napom volt. Mondj valami pozitívat!
– Proton… – mormolja Jack, a tekintetét rám szegezi.♦♦♦
Lehetnél az egész világom – suttogja a fülembe, mielőtt továbbmegy a kulcscsontomra. – Ha hagyod.
Korábbi ajánlóim az írónő könyveiről:
